Kötelező jótállás 2026-ban: amit vásárlóként tudnod kell

Miért fontos most a kötelező jótállás?

Egy 249 990 forintos és egy 251 000 forintos televízió között alig ezer forint a különbség.

A jótállásban viszont egy teljes év.

Ez a fajta részlet dönti el, hogy egy meghibásodás után ingyen kapsz-e javítást, vagy a saját zsebedből fizeted.

A kötelező jótállás jogszabályban előírt felelősségvállalás a hibás teljesítésért.

Nem a gyártó jóindulatán vagy a kereskedő üzletpolitikáján múlik.

Ha a feltételek teljesülnek, a vállalkozásnak vállalnia kell, akkor is, ha erről a pénztárnál egy szót sem szólnak.

Ebben az útmutatóban három helyzetet nézünk meg külön: a termékvásárlást, a javító-karbantartó szolgáltatásokat (például egy villanyszerelő vagy autószerelő munkáját), és a közvetítő platformokon kötött szerződéseket, ahol egy alkalmazáson keresztül foglalsz szakembert.

Mindhárom esetben más a szabály, és más a felelős.

2026 ráadásul nem átlagos év.

2026. március 1-jétől bizonyos feltételek mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások is fogyasztónak minősülhetnek kiskereskedelmi vásárlásnál. 2026. szeptember 27-től pedig új, uniós szinten egységes tájékoztatási elemek jelennek meg, például a tartóssági jótállási címke és a javíthatósági információk.

Mielőtt továbbmegyünk, egy tévhitet érdemes rögtön eloszlatni.

A jótállás nem ugyanaz, mint a garancia.

És nem jár automatikusan minden termékre vagy szolgáltatásra.

A hétköznapi nyelvben a „garancia” szó mindent lefed. A jogban viszont három különböző dologról beszélünk, eltérő határidőkkel és eltérő kötelezettel.

Jótállás, szavatosság és garancia közötti különbség

A legtöbb jótállási vita nem a hibán bukik el, hanem azon, hogy a vásárló rossz jogcímre hivatkozik.

Aki szavatosságot kér, amikor jótállás járna neki, önként mond le az erősebb pozícióról.

Nézzük, mi micsoda.

Kötelező jótállás fogalma

A kötelező jótállás alapja termékeknél a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, javító-karbantartó szolgáltatásoknál pedig a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet.

Ez nem vállalási kérdés.

Ha egy új tartós fogyasztási cikk szerepel a rendelet mellékletében, és az ára eléri a 10 000 forintot, a jótállás jár.

A jótállás legnagyobb előnye a bizonyítási teher.

A teljes jótállási idő alatt a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, például helytelen használat miatt.

Neked elég jelezni, hogy a termék hibás.

Gondolj rá úgy, mint egy biztosításra, amelyet a törvény köt meg helyetted.

A kereskedő nem dönthet úgy, hogy „nálunk nincs jótállás”.

Kellékszavatosság és termékszavatosság

A kellékszavatosság minden adásvételre vonatkozik, értékhatártól függetlenül.

Fogyasztói szerződésnél a teljesítéstől számított 2 évig érvényesíthető, vállalkozások között 1 évig.

Ez a háló akkor is ott van, ha a termék 3 000 forintba került.

Termékeknél az első évben a bizonyítási teher megfordul: vélelmezni kell, hogy a hiba már a vásárláskor megvolt.

Az első év után viszont már neked kell bizonyítanod, hogy a hiba nem a te használatod miatt keletkezett.

Ez sokszor szakértői véleményt igényel, ami pénz és idő.

A termékszavatosság más irány.

Itt nem a kereskedővel, hanem közvetlenül a gyártóval szemben léphetsz fel, ha gyártási hibáról van szó.

A forgalomba hozataltól számított 2 évig élhetsz vele, de csak kijavítást vagy kicserélést kérhetsz, és a hibát te bizonyítod.

Hasznos, ha a kereskedő időközben megszűnt.

A termékszavatosság a kellékszavatosságtól független, de ugyanarra a hibára egyszerre csak az egyiket érvényesítheted.

Önkéntes gyártói garancia

Az önkéntes jótállás, amit a köznyelv gyártói garanciának hív, teljesen más műfaj. A feltételeit a vállalkozás határozza meg: lehet 5 év egy kazánra, 10 év egy mosógép motorjára, vagy regisztrációhoz kötött extra év.

Egy fontos korlát viszont van.

Az önkéntes garancia nem helyettesítheti, csak kiegészítheti a kötelező jótállást.

Ha a gyártói feltételek rosszabbak a jogszabálynál (például csak online regisztrációval érvényesek), a kötelező minimumra ettől még ugyanúgy jogosult vagy.

Mennyi ideig tart a jótállás 2026-ban?

Meglepően sokan hiszik ma is, hogy a jótállás „egy év”.

Ez a szabály 2021. január 1-jén megszűnt.

2026-ban a kötelező jótállás legrövidebb időtartama új tartós fogyasztási cikknél 2 év.

Értékhatárok és időtartamok

A kötelező jótállás időtartama a termék bruttó eladási árától függ. Az alábbi táblázat összefoglalja, mire számíthatsz az egyes kategóriákban, és mi marad a kezedben, ha kötelező jótállás nem jár.

Fontos részlet: a kötelező jótállás csak a rendelet mellékletében felsorolt termékkörre vonatkozik.

Ide tartoznak többek között a háztartási nagygépek, a szórakoztató elektronika, a számítástechnikai eszközök, a bútorok, a kerékpárok és a személygépkocsik.

Egy 15 000 forintos ruhadarab viszont nem tartós fogyasztási cikk ebben az értelemben.

Mikortól számít a jótállás?

A jótállási idő nem a rendelés vagy a fizetés napján indul. A termék fogyasztó részére történő átadásának napjától számít, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás (illetve megbízottja) végzi, akkor az üzembe helyezés napjától.

Ez a gyakorlatban hetekben mérhető különbség lehet.

Ha decemberben rendelsz egy beépíthető sütőt, de a szerelő csak februárban köti be, a jótállás februárban indul.

A három év így tényleg három év használatot jelent.

Online vásárlásnál az átvétel napja a döntő.

Érdemes megőrizni a futárszolgálat kézbesítési visszaigazolását, mert vita esetén ez a legtisztább bizonyíték.

Használt termékre jár jótállás?

Rövid válasz: kötelező jótállás használt termékre nem jár, mert a 151/2003. Korm. rendelet az új tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik. A kereskedő ettől még adhat önkéntes jótállást, és sok használtautó-kereskedés vagy felújított telefonokat árusító bolt ezt meg is teszi.

Ami viszont használt terméknél is megmarad, az a kellékszavatosság.

A felek ezt a 2 éves időtartamot rövidebbre is szabhatják, de legalább 1 évre, és csak akkor, ha ezt kifejezetten, írásban rögzítik.

Ha a szerződésben nincs ilyen kikötés, a teljes 2 év jár.

Kire vonatkozik 2026 márciusától?

Évtizedekig érvényes volt a szabály: aki céget vezet, az nem fogyasztó.

2026-ban ez a fal megrepedt.

És a szolgáltatások világában is több változás jön, mint amire a legtöbben számítanak.

KKV-k új fogyasztói védelme

2026. március 1-jétől meghatározott feltételek mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások is fogyasztónak minősülhetnek, amikor kiskereskedelmi forgalomban vásárolnak. Ez azt jelenti, hogy egy háromfős könyvelőiroda vagy egy egyéni vállalkozó fodrász is élhet a kötelező jótállás nyújtotta védelemmel bizonyos vásárlásoknál.

Miért számít ez?

Mert eddig egy kisvállalkozás által vett laptop vagy kávéfőző csak a vállalkozások közötti, 1 éves kellékszavatosság alá esett.

Most a 2-3 éves kötelező jótállás és a vállalkozást terhelő bizonyítási teher is elérhetővé válhat.

A gyakorlati tanács egyszerű.

Ha KKV-ként vásárolsz, a számlán szereplő adatok és a vásárlás körülményei döntik el, hogy a fogyasztói szabályok alkalmazhatók-e.

Vita esetén ezért mindig jelezd, hogy a 2026. március 1-jétől hatályos szabályokra hivatkozol.

Javító-karbantartó szolgáltatások jótállása

Egy szerelő munkájára nem 2 év jótállás jár, és ez sokakat meglep. A 249/2004. Korm. rendelet szerint a mellékletben felsorolt javító-karbantartó szolgáltatásokra 6 hónap kötelező jótállás vonatkozik, ha a szolgáltatás díja az általános forgalmi adóval együtt meghaladja a 20 000 forintot.

Tipikus példák a villanyszerelés, a vízszerelés, az autószerelés és a háztartásigép-javítás. A jótállás a javítás minőségére szól: ha a megjavított mosógép ugyanazzal a hibával két hónap múlva újra leáll, a szerelőnek díjmentesen helyre kell hoznia.

Itt jön a csavar.

Egy mosógép-javítás vagy egy dugulás-elhárítás munkadíja a 6 hónapos szabály alá esik, de a beépített új alkatrész mint termék eltérő szabály alá tartozhat.

Egy 60 000 forintos új motorvezérlő panel önálló termékként akár 2 év jótállással is rendelkezhet, míg magára a beszerelésre 6 hónap jár.

Ezért kérj tételes számlát vagy munkalapot, amelyen a munkadíj és az alkatrészek külön szerepelnek. Ha később vita lesz, pontosan látszani fog, melyik hibára melyik határidő vonatkozik.

Új tájékoztatási szabályok 2026-tól

2026. szeptember 27-től alkalmazni kell azokat az uniós szinten harmonizált fogyasztói tájékoztatási elemeket, amelyek a zöld átállással kapcsolatos fogyasztóvédelmi irányelvből fakadnak. Ezek közvetlenül kapcsolódnak a jótállási tájékoztatáshoz.

A legfontosabb újdonságok:

• Egységes figyelemfelhívó értesítés a kellékszavatosság 2 éves minimumáról, hogy a vásárló ne keverje össze a törvényi jogait a gyártói ajánlatokkal.
• Harmonizált tartóssági jótállási címke azoknál a termékeknél, amelyekre a gyártó 2 évnél hosszabb tartóssági garanciát vállal.
• Javíthatósági információk, például a pótalkatrészek elérhetősége és a javíthatósági pontszám, ahol ilyen létezik.
• A szoftverfrissítések időtartama digitális elemeket tartalmazó termékeknél, vagyis meddig kap biztonsági és funkcionális frissítést egy okostelefon vagy okostévé.

Ezek az adatok nem helyettesítik a kötelező jótállást.

Viszont a vásárlás előtt sokkal tisztábban láthatod, mire számíthatsz a törvényi minimumon túl.

Hogyan érvényesítsd a jogaidat?

A jog papíron megvan.

De mi történik, amikor a pult túloldalán valaki azt mondja: „Jótállási jegy nélkül nem tudunk mit kezdeni”?

Ilyenkor dől el, hogy tudod-e, mire hivatkozz.

Jótállási jegy nélkül is

A jótállási jegy hiánya vagy hibás kiállítása önmagában nem szünteti meg a jogodat.

A rendelet kifejezetten kimondja, hogy a jótállási kötelezettség érvényességét ez nem érinti.

Ma már elektronikus jótállási jegy is kiadható, de ha nem kaptál semmit, a szerződés megkötését a számla vagy nyugta is igazolja.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy banki kivonat, egy webshopos rendelési visszaigazolás vagy egy fotó a blokkról is használható kiindulópont. A digitális dokumentáció és bizonyítás sokszor erősebb, mint egy gyűrött papír, mert időbélyeg van rajta.

A jótállási igény bejelentése után a vállalkozás köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak másolatát átadni neked.

Ha ezt megtagadják, kérd írásban, akár e-mailben.

Csere és a három javítás szabálya

Az elsődleges jog a kijavítás és kicserélés.

A vállalkozásnak főszabályként arra kell törekednie, hogy a javítást 15 napon belül elvégezze, és ha ez nem sikerül, tájékoztatnia kell a várható időtartamról.

Van azonban egy kemény felső korlát: a 30 napos javítási határidő.

Ha a termék kijavítására a javítószolgálatnak történő átadástól számított 30 napon belül nem kerül sor, a terméket 8 napon belül ki kell cserélni.

Ha a csere nem lehetséges, a vételárat kell visszatéríteni.

Ugyanez érvényes a három javítás utáni ismételt meghibásodás esetén.

Ha a terméket a jótállási idő alatt háromszor javították, és negyedszer is elromlik, nem kell újabb szervizkörre beleegyezned.

Ilyenkor cserét kérhetsz, vagy ha az nem megoldható, a vételár visszatérítését.

Ha a hiba eleve javíthatatlan, vagy a kijavítás és kicserélés egyike sem teljesíthető, a következő lépcső az árleszállítás és elállás. Elállásnál a pénzed visszajár, árleszállításnál a termék nálad marad, csökkentett áron.

Egy kevésbé ismert szabály: ha a hiba a vásárlástól vagy üzembe helyezéstől számított 3 munkanapon belül jelentkezik, és cserét kérsz, a kereskedő nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre.

Ki kell cserélnie a terméket.

Kihez fordulj platform esetén?

Egyre többen foglalnak szerelőt, takarítót vagy villanyszerelőt alkalmazáson keresztül.

Közvetítő platformon vagy foglalási alkalmazáson (például a Frendexen) történő megrendelésnél a ténylegesen szolgáltatást nyújtó vállalkozó felel a hibás teljesítésért.

A platform nem automatikusan.

Ez a vita idején válik igazán fontossá.

Ha nem tudod pontosan, ki dolgozott nálad, nincs kivel szemben érvényesítened a 6 hónapos jótállást.

Ezért három adatot mindig rögzíts a foglalásban, a chatben és a számlán:

• A szolgáltató neve és adatai (cégnév vagy egyéni vállalkozói név, adószám).
• A vállalt ár, lehetőleg tételesen, munkadíjra és anyagra bontva.
• A teljesítés időpontja, mert innen indul a jótállási idő.

Ha a vállalkozás elutasítja a jogos igényt, a békéltető testülethez fordulhatsz, amelynek eljárása fogyasztó számára ingyenes.

Hatósági eljárásért a fogyasztóvédelmi hatósághoz, vagyis a területileg illetékes kormányhivatalhoz fordulhatsz.

Mindkét esetben a munkalap, a hibabejelentés és a digitális kommunikáció lesz a legerősebb bizonyítékod.

Összefoglalás: mit tegyél vita esetén?

A szabályok első ránézésre bonyolultak.

A döntés viszont három számra egyszerűsíthető.

Ha a termék ára 250 000 forint felett van, 3 év kötelező jótállás jár.

Ha 10 000-250 000 forint között, 2 év.

Ha szolgáltatásról van szó, 6 hónap.

A legfontosabb gyakorlati szokás pedig: a vásárlás vagy foglalás pillanatában mindig kérj és őrizz meg számlát, ajánlatot vagy visszaigazolást.

Függetlenül attól, hogy kapsz-e jótállási jegyet.

Egy telefonra lefotózott nyugta két év múlva többet ér, mint bármilyen szóbeli ígéret.

Egy jótállási vitában ugyanis nem az nyer, akinek igaza van… hanem az, aki be is tudja bizonyítani. Ki, mit, mennyiért és mikor vállalt: ez a négy adat a legerősebb védelmed, akár boltban vásároltál, akár alkalmazáson keresztül foglaltál szakembert.